Azon rutinok egyike, ami komoly kihívás számomra. Amikor csak tehetjük úszni megünk reggelente, és ilyenkor persze meg van a pipa a kontorlmappa megfelelő helyén.
Ma voltunk. Nagy kihívás volt. Az első igazán őszi nap. Na jó inkább a második, csak tengap nem kellett megtapasztalnunk a reggel hatkor süvítő szelet, és csípős hideget. Komoly akaraterőre volt szükégem hogy bemerészkedjek a hidegvizes medencébe... de megérte. Egy kilómétert szoktam úszni, plusz minusz pár hossz, ahogy sikerül. Mostanában már nem számolom, kellemesebb csak úgy úszkálni a semmibe mint folyton azon agyalni hogy hol is tartottam.
Nem úszós napokra igyekszem majd bebiggyeszteni egy egy itthoni tornázást, mert nem túl mutatós ha az az egy pipa hiányzik az oldalról.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Gondolataitok: