Ezen a blogon írom le milyen siker és kudarc élményeim vannak háztartásom vezetése, szépítése közben. Ha érdekel, tarts velem, olvass, és írj bátran! Érezd jól magad!
RSS

Hallgatok...


mert sokminden fáj,  nehéz, és próbáratevő. Nem a rend, sőőt, hálás vagyok hogy abban már mondhatni profi vagyok, mert épp abból kell vizsgáznom... plusz még sok másból, amik nem tartoznak közel sem a blog témájához, talán majd máskor, máshol....
Egy kis helyzetkép:
Anyukám beteg, már régóta kezelik nem veszélyes az életére nézve, már jobban is van, csak a gyógyszerek agyonvágták az immunrendszerét. Most elkaptt valamit, ami eléggé ledöntötte, magas láz, gyengeség. Szerencsére ma már jobban van, és reméljük az antibiotikum sem fog már rontani a helyzeten. Anyukámnak szerintem fizikailag fáj a rendetlenség.
Emellett adott egy család aki pont úgy áll a rendtartással, ahogy én álltam szeptember előtt. Sehogy, csak vágyik rá. Legalábbis páran legalább vágynak rá, van aki még azt sem. Ennek megfelelően az állapot flyszemmel siralmas....
A lakás 250nm, és 8an lakunk...kb..:D
Kinn szakad az eső, ergó mindenki sáros ciővel jön be, és nem szívesen megy gyalog sehova. Tiszta szerencse, hogy épp eldöntöttem, hogy gyakorolni fogom a vezetést:D Ma volt rá lehetőségem.
Tengap két lakáskényesztető órát tartottam, egyet magamnál, egyet anyáéknál.
Ma délelőtt főztem, gyerekre vigyáztam, és már nem is tudom... ja mostam...
Délután anyának süttem főztem, attól függ éppen mit kívánt, és szerencsére a tepsiskrumpliból jó nagy adagott meg tudott enni, mert nem csak kívánta hanem jól is esett neki. Ennyit az antibiotikum gyomorra gyakorolt hatásáról...
Amikor anya jóllakot, végignéztem a két konyhán: az egyiken, amiben én dolgoztam... hááááát, van vele meló, a másik, amiben a család élt... erről nem beszélek. Bár inkább mégis, mert azt hittem órákig fog tartani, de fél óra alatt rend lett, bár sajna eltört egy pohár, de nem hagytam hogy ez kiborítson. CSAKAZLÉRTSEM!!! Felmostam az előszobát, 8-10 pár cipő/papucs a helyére került.
Elmentem öcsémért barátnőjéhez. Etévedtem:D.
A dolog folytatódott mindenféle apróságokkal, nem akarlak untatni... de most rend van, már majdnem mindenhol, csak egy adag mosás megy még, anya ágyneműjével,  és a mosogatógépben is ha leszárdanka az edények le kell cserlélnem a következő adagra.
Ami a legjobb az egészben, hogy anya ki van cserélve, hogy rend lett körülötte, és hogy nem azon agyal, hogy mennyire le van maradva. Megérte...
Eddig is láttam, hogy a család nem igazán rendtámogató fajta(nem mentem fel őket teljesen, de látom ennek is az okát...) de most, hogy nem tudok úgy felmenni az emeletre hogy egy papucson ne essek át, az meglepő.... pedig én minidg visszateszem... nem szólok....
HISZEK A PÉLDAMUTATÁS EREJÉBEN!!!!! máshogy nem megy...
(bár azért máshogy is igyekszem motiválni őket, de erről majd holnap:P)

1 megjegyzés:

Via írta...

Kitartás! ♥ Anyukádnak jobbulást, Neked pedig minden elismerésem, hogy ilyen erővel segítesz neki!

Megjegyzés küldése

Gondolataitok: