
Szóval szerdán fogtuk magunkat Gergővel, és takaítottunk. Nem csak amit mi széthagytunk, sok egyéb már régi kosz volt, amit nem tudtam nézni... pl lemostam a spájzajtót. Rend lett. Tesóim megállapították, hogy wow, de mára megint minden kaotikus volt... Gergővel megitn megragadtuk a dolog végét, mégsem lehet anyáékat így várni...Elpakoltuk a helyére a tiszta edényeket, amiket kivittünk a mosogaógépből, csak elrakni még nem volt időnk. Egy két elölhagyott kaját... meg sok mindent... tiszta abrosz, előző már mosódik. Rend a pianínón, radiátoron, előszoba, söprés, és felmosás. Szép lett, fél órába került, de a mai húzós napba sajan már a saját lakás nem fért bele... Kicsit bánt. Jön ma tesóm párja, és ő tudom hogy a rendben érzi jól magát, és szerettem volna ha jól érzi magát kis lakásunkban, dehát még a tiszta ruhák is csak nagy gyorsan tudtak a helyükre kerülni.
Míg pakolásztam anyáéknál, rájöttem, hogy egy család csak akkor motiválható a rendre, ha rend veszi őket körül... ha szólok szépen, ha szólok csúnyán, ha motiválok így, vagy úgy, teljesen meddő harc. Szóval itt is a tedd meg amit te tudsz az egyetlen célravezető megoldás:D. Jól esett végülis, szép lett, és remélem anya örömmel fog így hazaérni. Amit még tapasztalatként leszűrtem, hogy a nagy ház, nagy meló lesz:D. 0 megjegyzés