
Az út elején nagyon lelkes volt, futott, lihegett, futott, lihegett. Egyszercsak elkezdett könyörögni, hogy vegyem fel. Felvettem, megnéztük hogy nem ázott e át a cipője. Szerencsére nem, úgyhogy egy kis pihenő után újra saját lábán folytatta az utat. Ennek ellenére hamar eljött az az idő, hogy tényleg elfáradt, de némi motivációval végül hazajött a lábán. Itthon megivott egy nagy pohár vizet, azóta játszik a lakás valamelyik pontján.
Este majd még sütök egy nagy adag sütit, és ezzel megkoronázzuk a napot. Még mindig szeretem ezt a rendszert:D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Gondolataitok: